Úgy gondolom, hogy végtelenül egyszerű kitalálni, hogy kitől mire számíthatsz. Egy dolog fontos, hogy nem kell félremagyarázni az egyértelműen intő jeleket.
Nem, te nem vagy kivétel, hanem tipikus eset. Úgyhogy jól jegyezd meg a szabályt: egy pasi akkor nem hív fel, ha nem akar felhívni. Ha úgy érzed, hogy a fickót teljesen hidegen hagyod, akkor jól érzed, mert úgy is van. Nincs kivétel.
Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira… Van, hogy csak a cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal.
Nézzünk szembe a ténnyel: sosem tudni, mi jár a másik fejében, amikor rád néz, amikor meghív egy italra és elkéri a telefonszámodat. Miért nem hív vissza? Miért tagadtatja le magát? Miért tűnt úgy, hogy akar, és most miért nem akar? A nők tévelyegnek, a férfiak botladoznak: az élet nem más, mint a be nem teljesedő kapcsolatok, a félbehagyott, elbénázott, észre sem vett lehetőségek sora.
Miért kell folyton trükköznünk? Talán azért, mert gyávák vagyunk? Félünk a másik szemébe mondani a rettegett, de nyilvánvaló igazságot. Az igazság rém egyszerű: nem érdekled annyira, hogy a valós idejéből áldozzon rád – de ezt sosem mondaná a szemedbe, hiszen akkor elveszítené az unaloműző beszélgetőpartnerét/bármikor előkapható dugi barátnőjét.
Az az igazság, hogy ha nem vállal fel téged most, akkor soha nem is fog. Ha azt mondja, hogy nem akar kapcsolatot, akkor az a helyzet, hogy VELED nem akar. Ha azt mondja nem jó az időzítés, vagy nem kész egy kapcsolatra, akkor te bele fogsz kényszerülni egy örökös várakozásba. Azonban semmi nem változik…
Az igazság az, hogy hiába van hosszú előéletetek, ettől még nem lesz közös jövőtök. A kegyetlen igazság az, hogy ha veled akarna lenni, veled lenne és azt akarná, hogy te is csak vele legyél. Az igazság az, hogy ha mindig elfoglalt, akkor nem vagy neki annyira fontos, hogy időt találjon rád.
A fájó igazság az, hogy ha mindig arra hivatkozik, hogy a köztetek lévő kapocs különleges és úgy jó, ahogy van, akkor mások is vannak a képben. Ha nem visz magával olyan eseményekre, ahová elvihetne, akkor szingliként megy, hogy másokat is megismerhessen.
Ha folyton abba kapaszkodsz, hogy nektek dolgotok van egymással, hiszen folyton egymásba botlotok, akkor az élet éppen azt tanítja neked, hogy vedd észre, hogy kinek vagy fontos, és ne pazarold olyanokra az idődet, akik nem adnak neked semmit. Ez a kegyetlen igazság.
Az igazság az, hogy aki mindig arra hivatkozik, hogy nem szereti a hisztit és a drámát, egyszerűen nem kíváncsi az érveidre. Ha csak a szocmédián keresztül érintkeztek, akkor nem te vagy az egyetlen, akivel ezt a játékot játssza.
A szomorú igazság az, hogy soha nem fogod megkapni tőle, amire vágysz. Hiszen bármit is mond, a tetteivel nem választ téged, csak használ. Minél tovább hagyod, annál nehezebben fogsz kimászni belőle.
Az a férfi, akiben valóban megmozdítottál valamit, nem ismer sem embert, sem istent. Keresi az alkalmat, hogy a közeledbe férkőzhessen: szóban, írásban és 3D-ben is. Minden nap jelét adja annak, hogy gondol rád: bókokat, kedves megjegyzéseket, zeneszámot vagy épp egy érdekes témát oszt meg veled, hogy kialakítsa a napi kapcsolatot, és jobban megismerhessen.
Az a pasi, aki szeretne tőled valamit, minden adandó alkalommal randira fog hívni – nem keres kifogásokat, nem panaszkodik, hogy mennyire fáradt és elfoglalt. Helyette inkább találkozik veled, mert előrébb sorol téged, mint azt a plusz 3 óra alvást.
Rövidre fogva: aki AKAR valamit, az minden helyzetre talál megoldást – aki pedig nem, az kifogást.
Éppen ezért azt tanácsolom minden nőtársamnak: ne hazudj magadnak egy hamis illúzió kedvéért, hiszen te is tudod, hogy ennek csalódás a vége! És csak arra a pasira áldozz időt, aki nem szorul mentegetőzésre, mert teljesen egyértelmű, hogy mik a szándékai veled!